Tényleg nem lehet azzal semmit kezdeni, ha túl tapasztaltnak érzem a korombeli lányok bő többségét?

26 éves férfi vagyok, és eddig nem igazán voltak kapcsolataim. Kifejezetten jóképűnek tartottak a lányok már kamasz korom óta, de már akkor is rosszul voltam, ha egy rámenősebb/perverzebb lány közelített felém, és mindig ekutasítottam a közeledést. Mindig is vágytam a szerelemre, de már a huszas éveim közepén túllépve teljesen reménytelennek érzem az egészet, de a magányt nagyon nem bírom.

Úgy érzem, hogy a korombeli, de sőt, már a 18-19 éves lányoknak is egyszerűen túl sok a tapasztalata ahhoz, hogy kompatibilisek legyünk. Megértem, hogy vannak olyan emberek, akik számára vonzó, ha egy lány tapasztalt, de mi van, ha számomra nem az? Nagyon gyakran próbáltak már emberek gázlámpázni abba, hogy én csak azért érzem így, mert önbizalomhiányos vagyok, de őszintén szólva nem érzem magamat annak. Úgy érzem, hogy felém azt üzeni a világ, hogy akkor ez van, szeressem meg az egyedüllétet, vagy dögöljek meg, mert 2024 van, ma már nem találok magamnak "szűz hercegnőt".

Most akkor komolyan ez jutott nekem? Köthetem is fel magamat akár?